Mit és miért érdemes pótolni?

RETARD C-VITAMIN
NAGY DÓZISÚ D-VITAMIN
CINK A MEGÚJULÁSÉRT
SZELÉN A VÉDELEMÉRT

Az immunrendszer
támogatásához szükséges
vitaminok és ásványi anyagok
egymás hatását kiegészítve erősítik
a szervezet ellenálló képességét.1,2

Mit és miért
érdemes pótolni?

  • RETARD CIVITAMIN
  • NAGY DÓZISÚ DIVITAMIN
  • CINK A MEGÚJULÁSÉRT
  • SZELÉN A VÉDELEMÉRT

Az immunrendszer
támogatásához szükséges
vitaminok és ásványi anyagok
egymás hatását kiegészítve erősítik
a szervezet ellenálló képességét.1,2

Szent-Györgyi Albert Immunkomplex
Cedezin Forte + Szelén 60×
Hosszan tartó hatású étrend-kiegészítő tabletta
Nagy dózisú, komplex csomag, négyes összetétellel az immunrendszer támogatására

Pótlásával fokozhatjuk
szervezetünk ellenálló képességét.

Lázzal járó betegségek során különösen fontos, mivel ilyenkor hamarabb kimerülnek a szervezet C-vitamin raktárai.3

  • Antioxidáns hatásával védi a sejteket a működésük
    során fellépő károsító hatásoktól, így hozzájárul
    az immunrendszer megfelelő működéséhez.5
  • Nagy dózisú pótlása enyhíti a felső légúti
    megbetegedések tüneteit.6
  • A sejtek anyagcsere folyamatainak résztvevője,
    így az nélkülözhetetlen a szervezet számára.5
  •  A napi beviteli referencia érték 80 mg egészséges
    ember esetében, ám a légúti fertőzések tüneteinek
    enyhítésére érdemes nagyobb dózisban szedni. Napi
    szintű biztonságosan fogyasztható felső határértéknek a 2000 mg-ot határozták meg.
  • Nyújtott felszívódású, retard formulával optimálissá
    tehető a szervezet C-vitamin ellátottsága.4
  • Szent-Györgyi Albert a vacsorájához kínált paprikát nem szerette volna megenni, inkább elvitte a laborba, hogy
    megvizsgálja. Ekkor fedezte fel, hogy a paprika nagy
    mennyiségben tartalmazza a C-vitamint. Igaz.
  • A C-vitamint szervezetünk is elő tudja állítani. Nem igaz.
    A gerincesek többsége (pl. a kutyák is) elő tudja állítani,
    de mi, emberek evolúció során egy mutáció következtében
KAPHATÓ a patikákban
és a goodwill.hu webshopban
Telefonos rendelés: +36 70 231 10 10

Hiánya esetén gyengének,
fáradtnak érezhetjük magunkat.

Az őszi-téli időszakban a szervezet D-vitamin raktárai jobban kimerülnek.7

  • Az elsődleges védelmi vonalat, vagyis a légutak
    nyálkahártya sejtjei közötti kapcsolatokat erősíti, ezzel
    csökkenti a felsőlégúti megbetegedés esélyét.8
  • Erősíti a kórokozók elleni természetes védekezést.8
  • Normál D-vitamin ellátottság mellett megfelelő
    immunreakció alakul ki felsőlégúti betegségek esetén.9
  • A napi ajánlott mennyiség függ az életkortól és a testsúlytól. A zsírszövetben elraktározódik, így a magasabb testtömeg-index-szel rendelkezők D-vitamin szükséglete nagyobb. Napi maximálisan 4000 NE (100 µg) dózissal a védekezőképesség jól támogatható, míg a hónapokon át szedett, napi 10000 NE feletti dózis már káros lehet a szervezet számára.7
  • Égövünkön márciustól októberig naponta fél órás arcot és fedetlen végtagokat érő napsugárzás szükséges
    a megfelelő D3-vitamin képzéshez, ám télen nem elegendő a napfény és nem is tudjuk fedetlenül hagyni végtagjainkat. A D-vitamin pótlására a D3-vitamin előnyösebb, mint a D2 forma. Hosszú felezési ideje miatt a D-vitamin-pótlása nem csak napi adagolással oldható meg, de heti-havi adással is biztosítható.7
  • A bőrben napfény hatására keletkezik. Igaz.
  • Kiegyensúlyozott étkezésből elegendő D-vitaminnal jut
    a szervezetbe télen is. Nem igaz. A táplálék nagyon kevés
    D-vitamint tartalmaz, a növényekben lévő D2-vitamin forma kevésbé hasznosul. Pótlása valamilyen étrend-kiegészítő formájában is javasolt.

A cinkhiány gyakoribb, mint gondolnánk.
A világ lakosságának közel ötödét
érinti.10

Tartós hiánya az egész szervezetet
érintő, súlyos egészségi állapot
kialakulásához vezethet.

  • Antioxidáns hatásával védi az immunsejteket a károsító
    hatások ellen.11
  • Az immunrendszer működését cink függő fehérjék segítik.
    A kórokozók elleni védekezésben és az immunreakció
    folyamatában kiemelt szerepe van.12
  • Az immunitás kialakulásához nélkülözhetetlen, pótlása
    hozzájárul a hatékonyabb védekezéshez.13
  • A cink hozzájárul a bőr normál állapotának fenntartásához,
    hiányában felborul a bőr egészségének egyensúlya,
    bőrgyulladások alakulhat ki.14
  • Az ajánlott napi cinkbevitel egészséges felnőtt embernél
    10 mg, de a szükséges mennyiség függ az életkortól és
    az egészségi állapottól. Irodalmi adatok alapján a 40 mg
    a naponta szedhető felső határérték.
  • A húsok és a magas fehérje tartalmú ételek tartalmaznak
    nagyobb mennyiségben cinket. A szerves cink-glükonát
    jobban felszívódik, mint a szervetlen cink vegyületek.
  • A cink gátolja a vas és a réz felszívódását, ezért túlzott
    fogyasztása káros lehet. Igaz.
  • A cink a leggyakoribb nyomelem testünkben. Nem igaz. A vas a leggyakoribb nyomelem, mely vörösvérsejtjeink oxigénszállító hemoglobinjában fordul elő legnagyobb mennyiségben.
KAPHATÓ a patikákban
és a goodwill.hu webshopban
Telefonos rendelés: +36 70 231 10 10

A szelén ellátottság fontos tényező
az immunrendszer megfelelő
működésében.15

  • Antioxidáns hatású fehérjékbe épülve védi
    az immunsejteket a működésük során fellépő károsító
    hatásoktól.15
  • Az optimális szelén ellátottság szükséges a megfelelő
    immunválasz kialakulásához.1
  • A szelén pótlás serkenti a fehérvérsejtek működését és
    az ellenanyag termelést.9
  • Az ajánlott napi bevitel átlagos felnőttnél 55 µg, szervetlen
    szelénből 300 µg, míg szerves szelénből jobb felszívódás
    miatt kevesebb, 100 µg a meghatározott maximális
    mennyiség.
  • A szelén szerves szelenometionin aminosav formában
    könnyebben felszívódik.15
  • Férfiak szelén szükséglete nagyobb. Igaz. A herékben
    a spermiumok számára nagyobb mennyiségű szelén
    raktározódik. A spermiumok ürülésével a szelén
    mennyisége is csökken. Férfiaknak napi 75 µg is ajánlható.
  • A szelén ion formában van jelen szervezetünkben.
    Nem igaz. Aminosav formájában, fehérjékbe épülve látja
    el feladatait.
REFERENCIA LISTA:
  • Alexander, Jan, et al. „Early nutritional interventions with zinc, selenium and vitamin D for raising anti-viral resistance against progressive COVID-19.” Nutrients 12.8 (2020): 2358.
  • Maggini, Silvia, et al. „Vitamins C, D and zinc: synergistic roles in immune function and infections.” Vitam Miner 6.167 (2017): 2376-1318.
  • Zook, Jane, and George R. Sharpless. „Vitamin C nutrition in artificial fever.” Proceedings of the Society for Experimental Biology and Medicine 39.2 (1938): 233-236.
  • Lykkesfeldt, Jens, and Pernille Tveden-Nyborg. „The pharmacokinetics of vitamin C.” Nutrients 11.10 (2019): 2412.
  • Kim, Yejin, et al. „Vitamin C is an essential factor on the anti-viral immune responses through the production of interferon-α/β at the initial stage of influenza A virus (H3N2) infection.” Immune network 13.2 (2013): 70-74.
  • Carr, Anitra C., and Silvia Maggini. „Vitamin C and immune function.” Nutrients 9.11 (2017): 1211.
  • Magyar Dermatológiai Társaság „Második magyarországi konszenzus a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében.” (2014).

  • Grant, William B., et al. „Evidence that vitamin D supplementation could reduce risk of influenza and COVID-19 infections and deaths.” Nutrients 12.4 (2020): 988.
  • Bae, Minkyung, and Hyeyoung Kim. „The role of vitamin C, vitamin D, and selenium in immune system against COVID-19.” Molecules 25.22 (2020): 5346.
  • Read, Scott A., et al. „The role of zinc in antiviral immunity.” Advances in nutrition 10.4 (2019): 696-710.
  • Marreiro, Dilina Do Nascimento, et al. „Zinc and oxidative stress: current mechanisms.” Antioxidants 6.2 (2017): 24.
  • Ferenčík, M., and L. Ebringer. „Modulatory effects of selenium and zinc on the immune system.” Folia microbiologica 48.3 (2003): 417-426.
  • Maares, Maria, and Hajo Haase. „Zinc and immunity: An essential interrelation.” Archives of biochemistry and biophysics 611 (2016): 58-65.
  • Ogawa, Youichi, et al. „Zinc and skin disorders.” Nutrients 10.2 (2018): 199.
  • Avery, Joseph C., and Peter R. Hoffmann. „Selenium, selenoproteins, and immunity.” Nutrients 10.9 (2018): 1203.
REFERENCIA LISTA:
  • Alexander, Jan, et al. „Early nutritional interventions with zinc, selenium and vitamin D for raising anti-viral resistance against progressive COVID-19.” Nutrients 12.8 (2020): 2358.
  • Maggini, Silvia, et al. „Vitamins C, D and zinc: synergistic roles in immune function and infections.” Vitam Miner 6.167 (2017): 2376-1318.
  • Zook, Jane, and George R. Sharpless. „Vitamin C nutrition in artificial fever.” Proceedings of the Society for Experimental Biology and Medicine 39.2 (1938): 233-236.
  • Lykkesfeldt, Jens, and Pernille Tveden-Nyborg. „The pharmacokinetics of vitamin C.” Nutrients 11.10 (2019): 2412.
  • Kim, Yejin, et al. „Vitamin C is an essential factor on the anti-viral immune responses through the production of interferon-α/β at the initial stage of influenza A virus (H3N2) infection.” Immune network 13.2 (2013): 70-74.
  • Carr, Anitra C., and Silvia Maggini. „Vitamin C and immune function.” Nutrients 9.11 (2017): 1211.
  • Magyar Dermatológiai Társaság „Második magyarországi konszenzus a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében.” (2014).

  • Grant, William B., et al. „Evidence that vitamin D supplementation could reduce risk of influenza and COVID-19 infections and deaths.” Nutrients 12.4 (2020): 988.
  • Bae, Minkyung, and Hyeyoung Kim. „The role of vitamin C, vitamin D, and selenium in immune system against COVID-19.” Molecules 25.22 (2020): 5346.
  • Read, Scott A., et al. „The role of zinc in antiviral immunity.” Advances in nutrition 10.4 (2019): 696-710.
  • Marreiro, Dilina Do Nascimento, et al. „Zinc and oxidative stress: current mechanisms.” Antioxidants 6.2 (2017): 24.
  • Ferenčík, M., and L. Ebringer. „Modulatory effects of selenium and zinc on the immune system.” Folia microbiologica 48.3 (2003): 417-426.
  • Maares, Maria, and Hajo Haase. „Zinc and immunity: An essential interrelation.” Archives of biochemistry and biophysics 611 (2016): 58-65.
  • Ogawa, Youichi, et al. „Zinc and skin disorders.” Nutrients 10.2 (2018): 199.
  • Avery, Joseph C., and Peter R. Hoffmann. „Selenium, selenoproteins, and immunity.” Nutrients 10.9 (2018): 1203.

Vásárlói
vélemények

Termék értékelése 

HOSSZAN TARTÓ HATÁSÚ ÉTREND-KIEGÉSZÍTŐ TABLETTA

Az étrend-kiegészítő fogyasztása nem helyettesíti a kiegyensúlyozott, változatos, vegyes étrendet
és az egészséges életmódot!

HOSSZAN TARTÓ HATÁSÚ ÉTREND-KIEGÉSZÍTŐ TABLETTA

Az étrend-kiegészítő fogyasztása nem helyettesíti a kiegyensúlyozott,
változatos, vegyes étrendet és az egészséges életmódot